2023 – Az év, amikor megtanultam versenyezni
Új gokart, nagyobb sebesség, sok bosszankodás és az első igazi győzelmem.
2022-ben még azt tanultam, hogyan kell versenyezni egy gokarttal. 2023-ban viszont már nemcsak körözni akartam. Szerettem volna a többiekkel harcolni, előzni és persze nyerni is.
Mondjuk azt akkor még nem tudtam, hogy ehhez mennyi mindent kell megtanulnom. 😄
Egy nagyobb gokart, ami először kicsit megijesztett
Februárban Olaszországba utaztunk, Alberonéba, ahol a ROTU Karting Teammel edzettünk.
Az eredeti gokartommal problémák voltak, ezért a csapat körülbelül fél óra alatt összerakott nekem egy Easykart 60-at.
Ez már egészen más volt, mint a Baby 50.
Nagyobb, nehezebb és sokkal gyorsabb.
Bevallom, először kicsit féltem tőle. De ahogy egyre több kört mentem, úgy kezdtem megszokni.
A következő edzőtáborban már több mint 500 kilométert vezettünk, és a gokarttal körülbelül 85 km/h-val is mentem.
Hat-hét évesen ez azért elég gyorsnak tűnt!
Két bajnokság, két különböző feladat
2023-ban két sorozatban indultam.
A Slovenský kartingový pohár (SKP) sorozatban továbbra is a Baby 50 kategóriában versenyeztem. Itt már szerettem volna jó eredményeket elérni.
A Moravský pohár sorozatban viszont az Easykart 60-nal indultam. Ez főleg a tanulásról szólt, mert egy erősebb gokarttal, nagyobb és tapasztaltabb versenyzők között kellett helytállnom.
Áprilisban jött az első Moravský pohár-futam a Slovak Karting Centerben.
Az időjárás szinte mindent kipróbált rajtunk. Eső, jégeső, megint eső, aztán száraz pálya.
Nekem pedig valahogy semmi sem akart igazán összejönni.
A gokart beállításával is küzdöttünk, én pedig nagyon mérges voltam magamra. Még sírtam is, mert úgy éreztem, nem tudom megmutatni, amit valójában tudok.
A végén a 17 versenyzőből a 14. lettem.
Akkor mondtam valamit, amit ma is komolyan gondolok:
„Nem akarok csak a létszámot növelni. Harcolni akarok!”
A szlovák bajnokság sem volt egyszerű
Májusban elkezdődött az SKP.
A Slovak Karting Centerben az első futamon már az első kanyarban bajba kerültem. Visszaestem a kilencedik helyre, de hat kör alatt sikerült feljönnöm a negyedikre.
A következő versenyen már a második helyért is harcoltam, aztán a gokartunk valamiért elkezdett lassulni.
A szerelőknek és apának volt min gondolkodniuk.
Bruck an der Leithában már a második helyre kvalifikáltam magam, de két hibám miatt végül negyedik lettem.
Ez volt az egyik dolog, amit nehezen viseltem.
Amikor tudod, hogy gyors vagy, de egy apró hiba miatt mégsem sikerül a dobogó.
Apa persze mindig mondta, hogy ezekből tanulok.
Én azért jobban szerettem volna a kupát. 😄
Végre dobogó!
Nyáron a Steel Ringen már sikerült megszereznem a harmadik helyet az SKP-ban.
Ez volt az addigi legjobb eredményem.
Közben az Easykart 60-nal is egyre többet tanultam. A nagyobb gokart fizikailag is sokkal nehezebb volt, főleg a gyors kanyarokban és a nyári melegben.
Volt olyan verseny, ahol 32 fokban kellett vezetni.
De egyre jobban megszoktam a sebességet, és kezdtem közelebb kerülni a gyorsabb versenyzőkhöz.
Az a bizonyos utolsó kanyar
Augusztusban újra Bruck an der Leithába mentünk az SKP-val.
Ez lett az egyik legemlékezetesebb hétvégém.
Már az edzéseken sem volt minden rendben. A motorunk nem úgy működött, ahogy kellett, és az első futamon csak hatodik lettem.
Annyira csalódott voltam, hogy már a következő futamhoz sem volt sok kedvem.
Apa azt mondta, menjek ki, és próbáljam egyszerűen élvezni a versenyzést.
A csapat közben megjavította a gokartot.
És egyszer csak újra gyors lettem!
Elkezdtem előzni, feljöttem a második helyre, és üldöztem az előttem haladó versenyzőt.
Aztán jött az utolsó kör.
Az utolsó kanyar.
Később fékeztem, és sikerült elmennem mellette!
Megnyertem életem első gokartfutamát!
Mindössze 0,07 másodperccel.
Ez olyan kicsi különbség, hogy szinte egyszerre értünk célba.
A hétvége összesítésében második lettem, de nekem az a futamgyőzelem sokkal többet jelentett.
Végre sikerült!
Néha nem a helyezés a legfontosabb
Ugyanott az Easykart 60-nal is versenyeztem a Moravský pohárban.
Volt egy fiú, akivel szinte minden futamon egymást előzgettük. Hol ő ment el mellettem, hol én mellette.
Keményen harcoltunk, de sportszerűen.
A verseny után kezet fogtunk, sőt meg is öleltük egymást.
Mindketten nagyon élveztük.
Szerintem ez is az egyik legjobb dolog a gokartozásban. A pályán ellenfelek vagyunk, utána viszont ugyanúgy tudunk együtt nevetni.
Meglett a bajnoki harmadik hely!
Szeptemberben elérkezett az SKP utolsó fordulója.
A cél már világos volt: megszerezni az összetett harmadik helyet, és kijutni az Easykart nemzetközi döntőjére.
A gokarttal megint voltak problémák, de végül sikerült, amiért egész évben dolgoztunk.
2023 – Slovenský kartingový pohár (SKP), Baby 50: összetett 3. hely! 🥉
És megvolt a lehetőség, hogy Olaszországba menjünk az Easykart Grand Final hétvégéjére.
Olaszország, Franciacorta
Októberben Franciacortába utaztunk.
Az időjárás itt sem volt egyszerű. Sokat esett, és rengeteget kellett alkalmazkodni a pályához.
Az életkorom miatt még nem indulhattam a hivatalos olasz versenyen, ezért versenyszimulációkon vettem részt.
Az elsőben az utolsók közül rajtoltam, és hatodik lettem.
A másodikban a második helyről indulhattam.
Sikerült megelőznöm az előttem haladó versenyzőt, és végül körülbelül 4–5 másodperces előnnyel nyertem.
Tudom, ez nem hivatalos Grand Final-győzelem volt. De nekem akkor is hatalmas élmény maradt.
Ráadásul új barátokat is szereztem, különböző országokból.
Mit adott nekem 2023?
Ha csak az eredményeket nézzük, akkor az év végére volt egy szlovák bajnoki harmadik helyem, egy futamgyőzelmem és több dobogós eredményem.
De szerintem ennél sokkal több történt.
Megtanultam, hogy egy gyors kör még nem jelent jó versenyt.
Hogy nem elég utolérni valakit, meg is kell tudni előzni.
Hogy néha a gokart nem működik jól, néha én hibázom, és néha egyszerűen a másik versenyző jobb.
És azt is, hogy egy rossz futam után még jöhet egy nagyon jó.
2022-ben elkezdtem gokartozni.
2023-ban pedig elkezdtem igazán versenyezni.
És már nagyon vártam, hogy mit hoz 2024.
Dominik #70 💜🏁